Nem ettől a vírustól fog kipusztulni az emberiség

Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai kutatóközpont munkatársa bejegyzésében arról ír, hogy honnan származik a vírus? Mi jelen esetben a legfőbb kihívás? Hogy reagált a hírre a világ?

Mi várható, illetve mit tehetünk a megelőzés érdekében?

Rengeteg hír terjed a világban a Kínából induló koronavírussal kapcsolatban, amely jelenleg az egész emberiséget foglalkoztatja. Dr. Kemenesi Gábor virológus, a Pécsi Tudományegyetem Szentágothai kutatóközpont munkatársa egy hosszú posztot közölt közösségi oldalán, amelyben egy közérthető elemzést ad a mostani helyzetről.

Dr. Kemenesi Gábor Facebook-oldalán megjelent posztját változtatás nélkül közöljük.

Először keretbe helyezném a helyzetet:

Több ember hal meg évente szezonális influenzában mint ebben a járványban fog.

A legfőbb baj a pánik és a diagnosztikai, egészségügyi ellátórendszerek extrém leterhelése. A járványügyi korlátozások emellett komoly gazdasági visszahatással is járnak, melyek a társadalom több szintjén is fájdalmasak lehetnek, ez hatványozottan igaz a szegényebb országokra.

Honnan származik a vírus?

A vírus egy úgynevezett zoonózis (állatról emberre terjedő betegség) egyelőre ismeretlen természetes gazdával. Ezen a kategórián belül pedig egy ún. felbukkanó fertőző betegség, amely jelenlegi formájában nemrég jöhetett létre és kerülhetett az emberi populációba. Annyi biztos egyelőre, hogy a SARS vírushoz és a Közel-Keleten jelenleg is fel-felbukkanó MERS koronavírushoz hasonlóan denevérekben van a jelenlegi járványos vírus „elődje”.

A mostani koronavírusnál még nem lehet tudni, hogy a denevérekről egyetlen gazdaváltás során közvetlenül ugrott az emberi populációra vagy itt is van egy egyelőre ismeretlen köztigazda (A SARS esetében ez az álcás pálmasodró volt).

A piacon több környezeti mintából is kimutatták, ezt okozhatta egy egyszerű tüsszentés is, de sajnos a hordozó állat már nagy valószínűséggel nem volt a piacon mire a hatóság odaért, így ez a kérdés nyitott marad.

A denevérek ettől még nem gonoszak, 15 éve ismert, hogy úgynevezett SARS-szerű koronavírusokat hordoznak világszerte. Ami a gazdaváltást lehetővé teszi az maga az ember, hiszen olyan mértékű változást okoztunk a bolygón (túlnépesedés, erdőirtások, városiasodás, klímaváltozás stb.) ami nagymértékben emeli a „találkozások” számát olyan mikróbákkal amik több százmillió éve már léteznek. Ezzel adjuk meg a lehetőséget olyan mutációk és genomváltozások létrejöttének (melyek egyébként extrém ritkák), amik éppen az ilyen helyzeteket idézik elő. Egyébként egy ilyen piac kiváló olvasztótégely ehhez.

Nem, nem jó ötlet kiirtani a denevéreket, mert az ökoszisztéma-összeomláshoz vezetne.

Kígyók? – nem, ez tudományosan, jól megalapozottan cáfolásra került. A „kígyós tanulmány” egy egyszerű teoretikus, genomikai elemzésen alapult, semmilyen mérés nem tudja alátámasztani.

Mi most a legfőbb kihívás?

A beteg emberek gyors felismerése és annak megakadályozása, hogy átadják a vírust másoknak (transzmissziós hálózat minél gyorsabb megtörése).

A probléma most leginkább az, hogy egyelőre úgy tűnik a SARS vírusnál sok esetben enyhébb megbetegedések jelentkeznek. Ez azért nagy baj, mert ezek az emberek enyhe tünetekkel, melyekkel kevésbé felismerhetőek, adhatják tovább a vírust, sokszor orvost sem keresnek fel jelentéktelen tünetekkel. Így nehéz időben izolálni őket és visszakövetni, hogy kivel kerültek kapcsolatba.

Ezért van az, hogy az enyhe tünetekkel járó járványok megfékezése sokkal nagyobb feladat, mint egy súlyos tünetekkel jelentkező fertőző betegségé.

Amit érdemes figyelni, hogy a Kínán kívüli országokban sikerül-e az izolációt fenntartani, nőnek-e az esetszámok ott is, helyi fertőzések hatására. Amennyiben sikerül minden behurcolt esetet gyorsan izolálni, nem jönnek létre külföldi, újabb fertőzési láncolatok, így hamar túl lehet jutni a járványon – ez lenne a cél.

Ami még rendkívül fontos lenne most világszerte, hogy az egészségügyi dolgozók megfelelő védőfelszerelésben dolgozzanak a gyanús betegekkel, jól használják azokat és valóban használják is.

A SARS idejében úgynevezett szuperterjesztőként számos egészségügyi dolgozó játszott kulcsszerepet a járvány kiteljesedésében, mivel egymaga (munkájából adódóan) számos emberrel érintkezve jóval több embert fertőzött meg, mint egy átlagos beteg.

Jobban reagált a világ, mint korábban?

IGEN, határozottan. Napokon belül ismert és elérhető volt a vírus genomjának adata, ennek hatására gyakorlatilag napokon belül elkészült az első diagnosztikai teszt, melyet világszerte elérhetővé is tettek. A WHO egész sor eljárásrendet és technikai javaslatcsomagot dolgozott ki a járvány kezeléséhez. Világszerte számos kutatói hálózat jött létre korábban, éppen az ilyen helyzetek kezelésére és váltottak „éles üzemmódba”.

Megismertük a vírus receptorhasználatát, elindult a vakcinafejlesztés, klinikai tüneteit hetek alatt megismertük, evolúciós változásait gyakorlatilag betegről-betegre követhetjük. Folyamatos kockázatelemzés és adatközlés zajlik több tudományos műhelyből is világszerte.

Minden fegyver a kezünkben van, kérdés, hogy jól használjuk-e.

Mi várható?

A kínai holdújév miatt több százmillió ember indul mozgásnak. Ez hatalmas kihívás a fertőzési láncolatok felderítésében és megtörésében. Abszolút várható, hogy a világ számos országába eljut a vírus, de az is biztos, hogy a gyors felismeréshez és izolációhoz soha nem látott lehetőség van, így optimisták lehetünk.

Nem fogunk ettől a vírustól kipusztulni, és igen csekély az esélye, hogy Magyarországon egy átlagember megbetegedjen.

Azok vannak veszélyben, akik a betegség valamelyik konkrét gócpontjába utaznak Kínába, vagy kapcsolatba kerülnek olyan emberrel, aki ezekről a konkrét helyekről érkezik.

Megelőzés?

Mivel az influenzához hasonlóan egy cseppfertőzéssel terjedő betegséggel van dolgunk, a gyakori kézmosással, arcunk érintésének kerülésével és szájmaszk viselésével könnyen elkerülhetjük. Hasonlóan az influenzához, melynek épp most kezdődik a szezonja – itt felhívnám a figyelmet az influenzaoltások fontosságára [függetlenül ettől, koronavírusra nem jó az influenzaoltás].

Hosszú távon, az emberiség nagy egészét nézve hatásos lenne bizonyos kulturális szokások megváltoztatása, a „SARS-gyárként” működő zsúfolt állatpiacok szabályozása. A vadállatok, világméretű illegális kereskedelmének visszafojtása és sok egyéb olyan tényező, melyek ellen lassan és nagy összefogással lehet csupán fellépni. Addig pedig marad a válságkezelés.”

Koronavírus UPDATE:Sokféle hír jelenik meg a sajtóban, igyekszem adni egy közérthető elemzést a jelenlegi helyzetről….

Gepostet von Gábor Kemenesi am Samstag, 25. Januar 2020

Forrás Érdekes cikkek

Get real time updates directly on you device, subscribe now.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat. Elfogad Elolvasom