Select Page

  • Debrecen időjárása
    Tiszta
    -8°C
     

A gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatait rekordidő alatt publikálta a KSH

A gyümölcsösültetvény-összeírás előzetes adatait rekordidő alatt publikálta a KSH

Forrás: KSH

A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) 2018. február 14. és április 16. között az Európai Parlament és a Tanács 1337/2011/EU rendeletének megfelelően gyümölcsösültetvény-összeírást hajtott végre. A felmérés az alma, bodza, cseresznye, dió, kajszi, körte, meggy, őszibarack ültetvényekre terjedt ki – írja a ksh.hu.

Az összeírás végeredményeként 73 ezer hektárnyi gyümölcsösterületről rendelkezünk részletes szerkezeti adatokkal. Az előzetes eredmények alapján az összeírt terület 53%-án két gyümölcsfajt, almát és meggyet termesztettek, ezt követte a dió, a bodza és a szilva.

A gazdaságok irányítóinak jellemzői

A fiatal (40 év alatti) gazdálkodók aránya országos átlagban 21%-ot tett ki, Komárom-Esztergom megyében tartoztak a legtöbben ebbe a korcsoportba. Csongrád megyében a legalacsonyabb a hányaduk, minden nyolcadik irányító volt csak 40 évnél fiatalabb.

A legtöbb gazdálkodóval és a legnagyobb gyümölcsösterülettel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében a fiatal gazdálkodók aránya megközelítette a 24%-ot. Az adatok alapján erős a korreláció a fiatal gazdálkodók és a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkezők aránya között.

A legalább 65 éves, gyümölcsösültetvényt irányító személyek aránya 23%. Ez az érték Csongrád megyében volt a legmagasabb (30%), Veszprém megyében a legalacsonyabb (17%).

A közép- vagy felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gyümölcstermesztő gazdálkodók aránya Heves, Bács-Kiskun és Csongrád megyében volt kisebb a 47%-os átlagértéknél. Kiugróan magas, 71%-os a legalább középfokú mezőgazdasági végzettséggel rendelkező irányítók aránya Komárom-Esztergom megyében. Felsőfokú mezőgazdasági végzettséggel Hajdú-Bihar megyében rendelkeztek a legtöbben, ahol minden harmadik irányítónak ilyen végzettsége volt.

Az ültetvénnyel rendelkező gazdaságok jellemzői

A gazdaságok 68%-a tartozott valamely értékesítési szerveződéshez, a többi 32%-nak nem volt ilyen kapcsolata.

A gazdaságok a leggyakrabban kereskedővel vagy feldolgozóval álltak többéves kapcsolatban, de a válaszadók viszonylag nagy arányban (26%-ban) jelölték meg a termelői-értékesítői szervezetre (TÉSZ), vagy termelői csoportra (TCS) vonatkozó tagságot is.

A feldolgozóval több éves kapcsolatban lévő gazdaságok aránya Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb (az összeíráskor 55%). A TÉSZ-, TCS-tagság Fejér megyében a leggyakoribb, a megkérdezett gazdálkodók több mint felét (55%) érintette.

Országos átlagban a gazdaságok 13%-a használ tárolót, ami a Nyugat- és Dél-Dunántúl megyéi mellett Csongrádban a leggyakoribb. Győr-Moson-Sopron megyében a gazdaságok majdnem egyharmada használt tárolót a gyümölcstermés tárolására, a megyében a gazdaságok 18%-a saját tárolóval is rendelkezett.

Országos átlagban a gazdaságok csupán 8%-ának van tároló a tulajdonában. A saját tároló meglétének gyakorisága Borsod-Abaúj-Zemplén megyében a legalacsonyabb, ahol a gazdaságok mindössze 3,0%-a jelentette, hogy van tároló a tulajdonában. A legnagyobb gyümölcsterülettel rendelkező Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében is alacsony azon gazdaságok száma, amelyek rendelkeznek saját tárolóval (6,0%).

Biogazdálkodás

A biogazdálkodásba bevont 6,6 ezer hektár gyümölcsösterület egyik fele már teljesen átállt ökológiai gazdálkodásra, másik fele még átállás alatt van. A biogyümölcs-termesztés terén erőteljes bővülés 2015-től következett be, a bioterületek 62%-a ekkortól jelentkezett ökológiai minősítésbe.

Az adatgyűjtésben érintett gyümölcsfajok területének átlagosan 9,0%-a volt átállás alatti, vagy már átállt bioterület. A biogazdálkodás a dióültetvények esetében a legnagyobb arányú, az összeírás adatai alapján termesztési területük 24%-a állt ökológiai gazdálkodás alatt. Ezt követte a bodza és az alma 13, illetve 10%-kal.

Biogyümölcsösök a legnagyobb arányban Komárom-Esztergom megyében vannak, ahol az érintett gyümölcsfajok területének közel egyharmada áll ökológiai gazdálkodás alatt. Zala és Csongrád megyében volt a legkisebb a biogazdálkodásba bevont gyümölcsterület hányada.

Az ültetvény irányítójának korát is figyelembe véve a 40 év alattiak átlag feletti (7,6%), a 65 év felettiek pedig átlag alatti arányban (3,0%) rendelkeznek biogazdálkodásba bevont területtel.

Fajtahasználat

A hazai almatermesztést rendkívül nagy számú fajta jellemzi: az adatfelvétel során 153 féle almafajtát neveztek meg a gazdálkodók, a három legfontosabb az Idared, a Florina és a Jonagold. Második legnagyobb területű gyümölcsfajunk, a meggy esetében 25 fajtát soroltak fel, közülük legfontosabbak az Érdi bőtermő, az Újfehértói fürtös, illetve a Kántorjánosi. A sorban harmadik dió termesztésében mindössze 2, a bodza esetében pedig 1 fajta dominál.

Az almatermesztés fajtaösszetételében jelentős változások történtek a 2001-es ültetvény-összeírás óta: visszaszorulóban van az akkor még legjelentősebb Jonathan fajtacsoport, ezzel szemben a Rezisztens (Pinova) jelentősége folyamatosan növekszik, 2017-ben az ebbe a csoportba tartozó fajták adták az almaterület legnagyobb részét (27%-át).

Telepítés és kivágás

A következő öt évben tervezett kivágásra és telepítésre vonatkozó információk alapján a meggy és a dió területében várható jelentős növekedés. A legnagyobb területen alma- és meggyfákat terveznek telepíteni a gazdálkodók. Az őszibarack az egyetlen gyümölcsfaj, amelyik esetében nagyobb területet vágnának ki a közeljövőben a gazdálkodók, mint amekkorát telepítenének.

Bodzaültetvényeink a legfiatalabbak, területük majdnem kétharmadát 2010 után telepítették. Ezzel szemben a 2000 előtt telepített területek aránya a hazai alma- és a körteültetvények esetében a legnagyobb (30, illetve 31%).

Öntözés

A cseresznye- és körteültetvények majdnem fele öntözhető. A meggy területének 37%-a öntözhető, a gazdálkodók ennek a kapacitásnak 2017 során a felét sem használták ki. A legkevésbé a bodza- és dióültetvények esetében van megoldva a vízpótlás, az öntözhető területek aránya ezeknél a gyümölcsfajoknál 24, illetve 22%-os.

Az öntözhető területek aránya Zala megyében a legmagasabb, ahol a gyümölcsösültetvény-területek több mint kétharmada öntözhető.

Módszertan

Az adatok forrása a 2018. február 14. és április 16. között végrehajtott Gyümölcsösültetvények összeírása, 2017 című adatfelvétel.

Az összeírás az EU-rendeletben kötelezően előírt négy gyümölcsfaj (alma, körte, kajszi és őszibarack) mellett a hazai sajátosságok figyelembe vételével a meggy, a cseresznye, a szilva, a dió és a bodza gyümölcsfajokra terjedt ki, az Országos Statisztikai Adatfelvételi Program (OSAP) 2017-re szóló jogi szabályozásának megfelelően (OSAP 2419 nyilvántartási számú adatgyűjtés). Az adatfelvételben a fent felsorolt gyümölcsfajok azon ültetvényei kerültek teljes körűen megfigyelésre, amelyek 2017-ben területalapú támogatás igénylés alapján elértek legalább 2500 m² területnagyságot. A felmérés során adatszolgáltatásra kötelezettek az ezen gyümölcsösültetvényeket használó természetes személyek, illetve jogi személyiségű és jogi személyiség nélküli gazdasági szervezetek voltak.

A felmérés az ország mintegy 1500 településén közel 15 ezer gazdaság több mint 37 ezer ültetvényére terjedt ki.

Fogalmak

Gazdaság: az összeírás során egy gazdaságnak minősültek azok a Magyar Államkincstárnál egységes területalapú támogatást igénylő ügyfelek, akik az összeírásban érintett 9 gyümölcsfaj közül legalább 1 esetében 2017 során támogatási kérelmet adtak be legalább 2500 m²-t elérő területre.

Ültetvény: az összeírás során egy gyümölcsösültetvénynek minősült a legalább 2500 m²-t elérő, gyümölcsfákkal összefüggően betelepített árutermelő terület, amely a 2017. évi támogatásikérelem-bejelentés alapján az egységes területalapú támogatási adatbázisban egy gazdálkodóhoz (ügyfélhez) köthető, egy MEPAR-blokkon belüli lehatárolás.

Biogazdálkodás: jogszabályok által meghatározott termelési módszer, amely során a gazdálkodók az adott ültetvényre vonatkozóan a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. vagy a Hungária Öko Garancia Kft. által tanúsítottan biogazdálkodást végeznek, vagy átállási időszak alatt lévő területet használnak.

Öntözhető terület: a gazdaság területén rendelkezésre álló, öntözőberendezésekkel és vízmennyiséggel öntözhető terület.

Öntözött terület: az öntözhető területnek az a része, amelyet 2017-ben legalább egyszer megöntöztek.

Termelői és értékesítői szervezet (TÉSZ) tagja: elismert zöldség-gyümölcs termelői szervezet aktív tagja.

Termelői csoport (TCS) tagja: zöldség-gyümölcs termelői csoport (ún. előzetesen elismert TÉSZ) tagja.

Integrátor: egyéb, TÉSZ- vagy TCS-elismeréssel nem rendelkező koordinációban inputgyártó, termelő, kereskedő vagy feldolgozóipari vállalkozás, amely koordinál az integrációban, végzi az inputok beszerzését, a termelés előfinanszírozását, a megtermelt termék átvételét, áruvá készítését/feldolgozását és értékesítését, és/vagy termelésszervezést és/vagy a szaktanácsadást.

Termelői integráció tagja: olyan egyéb, TÉSZ- vagy TCS-elismeréssel nem rendelkező inputgyártó, termelő, kereskedő vagy feldolgozóipari vállalkozás által koordinált integráció szereplője, amely végzi az inputok beszerzését, a termelés előfinanszírozását, a megtermelt termék átvételét, áruvá készítését/feldolgozását és értékesítését, és/vagy termelésszervezést és/vagy a szaktanácsadást.

Termelői együttműködés tagja: egyéb, lazább termelői szerveződés tagja.

LEGOLVASOTTABB A HÉTEN

Facebook