Select Page

  • Debrecen időjárása
    Eső
    24°C
     

Nem is gondolná mennyit keres az átlag magyar

Nem is gondolná mennyit keres az átlag magyar

Idei első öt hónapban a teljes munkaidőben alkalmazásban állók nemzetgazdasági szintű átlagos bruttó keresete – a legalább öt főt foglalkoztató vállalkozásoknál, a költségvetési intézményeknél és a megfigyelt nonprofit szervezeteknél – 242.700 forint volt. Az átlagkeresetek a pénzügyi, biztosítási tevékenység gazdasági ágban voltak a legmagasabbak (499.300 forint), a humán-egészségügyi, szociális ellátás területén pedig a legalacsonyabbak (145.700 forint).

A költségvetési szférában és a nonprofit szervezeteknél dolgozók egy része, mintegy 193 ezer fő – az adó- és járulékváltozások ellentételezését szolgáló, a keresetbe nem tartozó – kompenzációban részesült, összege átlagosan 9900, illetve 9400 forint volt.

Nemzetgazdasági szinten az átlagos – családi kedvezmény nélkül számított – nettó kereset 159.000 forint volt. 2015-ben a családi kedvezmény igénybevételének szabályai csak kismértékben változtak, ez számottevően nem befolyásolta a nettó keresetek átlagindexét. Ugyanakkor a kedvezményt is figyelembe véve a nettó kereseti átlag 165.800 forintra becsülhető.

A nemzetgazdasági szintű, átlagos havi bruttó munkajövedelem 255 ezer forint volt.

Az előző évhez képest a kereseteket terhelő járulékok és a személyijövedelemadó-szabályok változatlansága miatt a nettó és a bruttó keresetek egyaránt 3,5 százalékkal emelkedtek. A közfoglalkoztatottak átlagkereseti adatait figyelmen kívül hagyva a nemzetgazdaságban 3,1, ezen belül a vállalkozásoknál 3,4, a költségvetés területén 2,5, a nonprofit szervezeteknél pedig 2,1 százalékkal nőttek a keresetek.

A rendszeres (prémium, jutalom, egyhavi különjuttatás nélküli) keresetek – 0,2 százalékponttal – kevésbé emelkedtek, mint a keresetek. A munkajövedelem 3,5 százalékkal volt magasabb. A munkajövedelmen belül az egyéb munkajövedelem aránya átlagosan 4,8 százalék volt.

Mit mondanak az elemzők?

Idén 4 százalék körüli átlagos bérnövekedés és a várhatóan 0,4 százalék közeli infláció hatására 3,5 százalékkal nőhetnek a reálbérek. A reálbérek növekedési üteme az év vége felé az infláció élénkülése miatt lassulhat – véli Suppan Gergely, a TakarékBank Zrt. elemzője.

Jövőre újra 4 százalék lehet a bruttó bérnövekedés, ami az adóváltozások miatt 5,5 százalékos nettó bérnövekedést eredményezhet, így 3 százalékkal emelkedhet a nettó reálbér. Idén a devizahitelek elszámolása is növeli a háztartások elkölthető jövedelmét, ezzel 2015 egészében a háztartások fogyasztásának kissé 3százalék feletti növekedésére számít az elemző, ráadásul az elmúlt években elhalasztott fogyasztás miatt elképzelhetőnek tart ennél magasabb ütemű növekedés is.

A béremelkedés üteme megfelel a várakozásoknak, a növekedés elsősorban a garantált bérminimum és a minimálbér emelésével magyarázható – kommentált Németh Dávid, a K&H Bank Zrt. vezető elemzője. Mivel az infláció gyorsulni látszik, az év hátralévő részében az infláció mérsékelni fogja a reálbér-emelkedés ütemét.

A jelenlegi kilátások alapján arra számít a prognoszta, hogy az idén éves átlagban 3-4 százalékkal nőhetnek a bruttó keresetek, a reálbér-emelkedés mértéke pedig 2,5-3,5 százalékos lehet.

 

 

 

 

 

Forrás: hvg
 

LEGOLVASOTTABB A HÉTEN

Facebook