Ezért nem lesz drágább a bevásárlás a kötelező foglalkoztatás miatt

 A közelmúltban lengették be azt a törvényjavaslatot, ami a 400 négyzetméternél nagyobb kiskereskedelmi üzletekben előírná, hogy minimum 70 négyzetméterenként egy alkalmazottnak a vásárlók rendelkezésére kell állnia. Különböző becslések szerint ez 15-25 ezer embernek adna új munkahelyet a kereskedelemben, az állam pedig a béreket terhelő adókon és járulékokon keresztül jelentős jövedelemhez jutna.

Az elképzelés kritikusai szerint a nagyáruházak biztos áremeléssel reagálnak majd az újabb, jelen állás szerint tízmilliárdos nagyságrendű tehernövekedésre, hiszen ez történt a különböző ágazati különadók, így a bankadó esetében is.
A hasonló megjegyzések ugyanakkor figyelmen kívül hagyják nemcsak a kereskedelmi szektor árképzési gyakorlatával kapcsolatos tényeket, de a piac működésének egyes alapvető téziseit is. Ezek közül néhány:
A bankszektor az olyan közterheket, mint mondjuk a tranzakciós adó, valóban áthárította az ügyfelekre, részben ennek köszönhető, hogy gyakorlatilag eltűntek az ingyenes számlacsomagok a piacról. A mostani helyzet ugyanakkor jelentősen különbözik ettől, hiszen nem a kereskedelem minden szereplőjére, csupán a nagyobb üzletekre vonatkozna a kötelező foglalkoztatási minimum.
Általánosságban elmondható, hogy minél nagyobb üzletben vásárolunk, annál kedvezőbbek az árak, ugyanakkor annyival nehézkesebb is a bevásárlás. A legnagyobb üzletek többnyire a városok szélén vannak, sokan még utaznak is, hogy ilyen helyeken intézzék a nagybevásárlást, de ennek csak addig van értelme, amíg sokkal olcsóbban adják a termékeket.

Bár nincs egységes üzleti modell, a nagyobb áruházláncok jellemzően nem a kisebb árrés, hanem a nagytételben történő beszerzés kedvezményesebb árai miatt tudják olcsóbban adni termékeiket. A közepes méretű, franchise rendszerben üzemelő boltok is jól tudják ezt, és beszerzéseik összehangolásával egyre inkább közeledhetnek a nagyobb kategóriájú üzletek árszintjéhez.


Ezek alapján belátható, hogy a nagyobb áruházláncok nemigen engedhetik meg maguknak, hogy jelentősen emeljék áraikat, ugyanis ezzel elveszítenék azt az árelőnyt, amiért az emberek egyáltalán hajlandóak elvergődni odáig bevásárolni.
De mi van akkor, ha a kisebb üzletek is velük együtt emelik az árakat? Nem valószínű, hogy ezt tennék, hiszen számukra ez az egyik legrosszabb döntés lenne. A kisebb bolt ugyanis mindenféle veszteség nélkül árulhat tovább ugyanazokon az árakon, miközben a nagyok csökkenő árelőnye miatt egyre többen vásárolnak nála, vagyis növeli piaci részesedését, ami ilyen esetben sokkal kifizetődőbb, mint az árrés növelése.
Tehát hacsak nem szeretné a nagyáruház, hogy a megnövekedett bérköltségeken felül a vásárlók elpártolásából fakadó veszteségeket is le kelljen nyelnie, akkor minden eszközzel azon lesz, hogy megőrizze árelőnyét a kisebb versenytársakkal szemben.
De miből fogják kifizetni mindezt a nagyok, ha nem a drágításból?

Sokkal inkább a fejlesztésekre, a terjeszkedésekre szánt összegből, esetenként pedig az alkalmazottak béreinek csökkentéséből fizetnék meg a többletköltséget a nagyáruházak. A fogyasztói árak emelése a legutolsó eszköz, amihez nyúlnának ezek cégek, bár kismértékű drágulás így is előfordulhat, ha jelenlegi formájában valósul meg a törvény – mondta a Profit7-nek Vámos György, az Országos Kereskedelmi Szövetség főtitkára.

A kereskedőket tömörítő szakmai szervezet vezetője hozzátette: saját számításai szerint mintegy 25 ezer embert kellene felvenniük a nagyobb áruházaknak, ami minimálbérrel számolva összesen 45 milliárd forinttal növelné a bérköltségeket. Az is kérdéses, hogy honnan lehetne ennyi szakképzett dolgozót leakasztani a szögről, ugyanis attól, hogy muszáj több embert felvenni, nem lesz több hentes a munkaerőpiacon.
Inkább a kicsiknek kellene segíteni, nem a nagyokat akadályozni

Vámos György megjegyezte: semmilyen formában nem tartják indokoltnak egy ilyen törvény bevezetését, már csak azért sem, mert szerintük szinte biztos, hogy ez ellentétes az uniós joggal. Ha pedig ez igaz, akkor rövid időn belül úgyis vissza kell majd vonni az intézkedést. A kereskedők azt sem értik, hogy milyen fogyasztóvédelmi feladatokat látnának el az új munkatársak, amikor nem elvárható és nem is praktikus, hogy a termékek összetételével, használatával kapcsolatos információkat fejből visszamondja valaki az eladótérben, ráadásul ezek feltüntetése már így is kötelező.
A szakember szerint azzal semmi baj nincs, hogy a kormányzat segíteni szeretné a szektor kisvállalkozásait, de ezt inkább az ő hatékonyságuk növelésével, költségeik csökkentésével kellene elérni, semmint azzal, hogy bürokratikus akadályokat görgetnek nagyobb szereplők útjába.
Munkaerőhiányra panaszkodnak a kereskedelmi dolgozók

Az elmúlt időszak kiskereskedelmi forgalmának jelentős bővülése nem jelent meg a szektor dolgozóinak bérében, miközben a műszakok összevonása miatt kóros leterheltség alakult ki – közölte korábban a Kereskedelmi Dolgozók Független Szakszervezete.
Bubenkó Csaba elnök a Magyar Időknek elmondta: a területen dolgozók leterheltsége 20 százalékkal nagyobb az átlaghoz képest, egy ember kettő munkáját látja el a kasszánál, a raktárban, a bevásárlótérben. Úgy vélte, ha a készülő törvény nem is vezet a bérek emelkedéséhez, legalább megkönnyíti az áruházi alkalmazottak munkáját.

Kalocsai Kristóf – Profit7.hu

MTI Fotó: Máthé Zoltán

Get real time updates directly on you device, subscribe now.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat. Elfogad Elolvasom