A MODEM ÁPRILISI PROGRAMJAI

 KIÁLLÍTÁS

„Angyalszárnyon vigyed azt tovább” – Vadász Endre (1901–1944) képzőművész emlékkiállítása

A debreceni Déri Múzeum képzőművészeti gyűjteményében több száz Vadász Endre mű – festmény és grafika található. A kollekciót egyben még soha nem láthattuk, bár Vadász Endre (emlék)kiállítást már rendezett a 70-es és a 80-as években a Déri Múzeum, a szegedi Móra Ferenc Múzeum és a Magyar Nemzeti Galéria is.

Vadász Endre grafikusművész a két világháború közötti magyar képzőművészet egyik méltatlanul elfeledett alkotója. Bár már fiatalon sikeres életet élt, zsidó sorsa, tragikus halála megakadályozta abban, hogy művészi pályája kiteljesedjen.

Vadász érdeklődése alkotóként főként a külvilágra irányult: művészetét a valóság, az emberi és természeti környezet foglalkoztatta. Látványelvű festészetet művelt, melyben angyalok, cirkuszi mutatványosok, búcsúsok, lovak játszották a főszerepet. Látásmódját olykor a vállaltan naiv művészet derűs dekorativitása jellemezte, sem formanyelvében, sem műveinek tematikájában nem törekedett újításra. Reproduktív „kismesterként” viszont a tehetséges, kreatív művészek közé tartozott. Alkotói szándékát művészetét értő és pártoló környezete megerősítette és elismerte.
Utoljára 1944-ben, az OMIKE (Országos Magyar Izraeliták Közművelődési Egyesülete) által szervezett kiállításon állított ki, ahol tájképeit láthatták a Budai Izraelita Nőegyletben.
Néhány hónappal később a gödöllői munkatáborban önkezével vetett véget rövid életének. Egy nappal később, június 4-én, a hírről értesülve hű társa, felesége, Valentin Györgyi Budapesten lett öngyilkos.
Vadász halála előtt ezt írta egy levelezőlapra: „együtt temessetek el”. Közös sírban helyezték el őket a Kozma utcai Zsidó Temetőben. A kiállítás 2015. március 5.–május 31. között látogatható.
50 HÁZ
Az Észt Építészeti Központ kiállítása
Válogatás a 2010-es Velencei Építészeti Biennálé észt pavilonjának anyagából
Látogatható április 22-ig.
A kiállítás alkotói megkísérelték felkutatni és bemutatni a hazájuk építkezési gyakorlatában tetten érhető helyi sajátosságokat. Választásuk a családi házakra esett, mivel sokan ezt az ágazatot tartják az észt építészet zászlóshajójának. Észtországban, ahol a saját tulajdonú ingatlan a mai napig az eszményi életformáról kialakított kép szerves része, az európai átlagot jóval meghaladja a megrendelésre tervezett házak aránya az úgynevezett típusházakkal szemben. Ez szemléletesen mutatja az észtek saját otthon teremtéséhez való viszonyát: a személyes ízlés érvényesítése sokkal meghatározóbb szempont, mint a ház későbbi eladhatósága.


PROGRAMOK

2015. április 16. (csütörtök) 17 óra
Városi séták Debrecen egykori zsidónegyedében dr. Feuermann László,
a Debreceni Zsidó Hitközség alelnöke vezetésével
Indulás a Kápolnási utcai zsinagóga elől (Kápolnási u. 1.)
A Vadász Endre életművét bemutató kiállítás számos programjainak egyike a Debreceni Zsidó Hitközséggel közösen szervezett városi séták sorozata, melyen ez alkalommal a hitközség alelnöke, dr. Feuermann László tart vezetést az érdeklődők számára.
A részvétel díjtalan!


2015. április 22. (szerda) 17 óra

REFORMOK ÉVTIZEDE A KÉPZŐMŰVÉSZETI FŐISKOLÁN 1920–1932
Az évtized izgalmas művészeti és művészetpolitikai kérdéseiről tart vetített képes előadást a Vadász kiállításban Révész Emese művészettörténész, a Magyar Képzőművészeti Egyetem Művészettörténet Tanszékének docense.

Vadász Endre 1922-–1927 között tanult a Magyar Képzőművészeti Főiskolán, éppen azokban az években, amikor radikális átalakításokat hajtottak végre a művészeti képzésben. Az első világháborús évek végére az iskola általános anyagi, személyi, művészi válsága minden érintett számára nyilvánvaló volt, mégis meglepetést keltett, mikor a kultuszminiszter 1920 nyarán Lyka Károlyt megbízta a főiskola átalakításával. Munkássága a változások irányát is megszabta: a művészképzés területén az akadémikus, műcsarnoki realizmus helyett a nagybányai szellemiségű plein air naturalizmus vált meghatározóvá.
A képzés új arculatának legfőbb garanciáját az új mesterek jelentették, Lyka nagybányai művésztársai közül Réti István, Glatz Oszkár és Benkhard Ágoston kapott osztályt, majd valamivel később Rudnay Gyula csatlakozott a gárdához. Igazán merész döntés azonban az volt, hogy Lyka Csók István és Vaszary János személyében két olyan művészt is felkért tanításra, akik modernizmusa jóval túlmutatott a nagybányai szellemiségű dekoratív naturalizmuson.
Helyszín: MODEM (Debrecen, Baltazár Dezső tér 1.)
Részvétel a kiállításra megváltott belépőjeggyel.

Get real time updates directly on you device, subscribe now.

A weboldalon a minőségi felhasználói élmény érdekében sütiket használunk. Ismerje meg tájékoztatónkat arról, hogy milyen sütiket használunk, vagy a beállítások résznél ki lehet kapcsolni a használatukat. Elfogad Elolvasom